Tisztítótűz-művelet és Alaptörvény-módosítás a Parlamentben

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

Bejelentés és célok

Magyar Péter miniszterelnök a parlament rendkívüli ülésén bejelentette a „Tisztítótűz-művelet” elindítását, amely a korrupció felszámolását célozza. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal lesz a művelet központi szereplője, amely múltbeli visszaélések felderítésén túl a jövőbeni lopások megelőzésére is fókuszál. Magyar szerint a művelet hosszú időt vesz igénybe, és célja, hogy „az emberek ne csak legyintsenek a korrupcióellenes küzdelem említésére”.

Alaptörvény-módosítás és alkotmányozási folyamat

A miniszterelnök egyidejűleg alaptörvény-módosítást javasolt Köztársasági Elnök Sulyok Tamás eltávolítására, amit azzal indokolt, hogy az államfő képtelen volt megteremteni a nemzeti egységet. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság elnökét a bírák saját soraikból választanák, visszaállítva a 70 éves korhatárt – ez Polt Péter főügyész megbízatásának megszűnését vonná maga után. Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul, melynek eredményét népszavazásra bocsátják, továbbá 12 évben maximalizálnák a képviselői mandátumot.

Az ellenzék reakciói

Az ellenzék hevesen reagált. Torockai László (Mi Hazánk) számon kérte Magyart a Balásy Gyulával kötött szerződéseire, Rétvári Bence (KDNP) pedig visszautasította a „maffia” jelzőt, rámutatva, hogy Magyar 14 éven át része volt a Fidesz-KDNP kormányzásnak. Gulyás Gergely (Fidesz) a „diktatúraépítéssel” vádolta a kormányfőt, kiemelve, hogy Magyar nem kapott felhatalmazást 2,5 millió választó megsértésére. Panyi Miklós (Fidesz) a „Tisza-maffia” kifejezéssel válaszolt, kiemelve a „Zsolti bácsi” ügy politikai célú felhasználását.

A rendkívüli ülésen tárgyalt törvényjavaslatok

A rendkívüli ülésen tárgyalt törvényjavaslatok között szerepel a közjogi méltóságok eltávolításának szabályozása, a közmédia átalakítása nonprofit részvénytársasággá, valamint az uniós források felhasználásához szükséges korrupcióellenes intézkedések (szigorúbb vagyonnyilatkozat, bővített Integritás Hatóság). A kormányfő nem reagált érdemben az ellenzék vádjaira, fenyegetőzés helyett kizárólag személyeskedéssel válaszolt, miközben hangsúlyozta: „Soha nem emelt el pénzt”. Az Országgyűlés döntései közvetlenül érintik a közpénzek felhasználásának átláthatóságát és az állami intézmények függetlenségét.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük