Húsvét vasárnap történelmi pillanat tanúi lehetünk: 56 milliárd forintos felújítás után újra megnyitja kapuit a budapesti Citadella. Az 1850-ben emelt erődítmény, amely másfél évszázadon át Budapest sorsának néma tanúja volt, most közösségi térként születik újjá. A Magyar Országos Levéltár dokumentumai szerint az eredeti építési parancsot Julius von Haynau adta ki 1850 januárjában, közvetlenül az 1848-49-es szabadságharc leverése után. A Gellért-hegy tetején álló fellegvár az osztrák elnyomás kőbe vésett szimbólumává vált.
A 2020 őszén megkezdett helyreállítás nemcsak műemlékvédelmi, hanem szimbolikus jelentőségű. A Nemzeti Hauszmann Program keretében megvalósult rekonstrukció során az erődfalak „átjárhatóvá” váltak. Új bejáratok kötik össze a Gellért-hegy két oldalát, zöldfelületek övezik a bástyákat. Az 1700 négyzetméteres ágyútoronyban létrehozott „Szabadság Bástyája” kiállítás a magyar szabadságküzdelmek történetét mutatja be. A belső udvarban kialakított közpark, víztükör és örökláng az emlékezés és szabadság téri kifejezése. Az eredeti tervek szerint 60 ágyú elhelyezésére alkalmas katonai létesítmény így válik a közösség találkozási pontjává. Az építmény története Budapest múltjának sokszínűségét tükrözi: laktanyaként, nyomortanyaként, turisztikai célpontként is szolgált. A második világháborús csaták nyomai láthatóak falain. A kiegyezés után katonai jelentősége csökkent, de emlékezeti értéke folyamatosan nőtt.
A Citadella újjászületése azt mutatja: történelmi terheink kulturális örökséggé nemesíthetők. A Gellért-hegy fellegvára Budapest és a Kárpát-medence intézményi emlékezetének része marad. Az április 5-i megnyitó jelzi: múltunk megőrzése és jövőnk formálása egyazon folyamat.
