A Kárpát-medence rétjeinek harmata még fel sem száradt, amikor Gál Márta biokertész már a hajnali fényben szüreteli a gyógynövényeket. „Az őseink tudták, amit mi újratanulunk: az étkezés nem csak táplálkozás, hanem gyógyítás is” – mondja, miközben zsenge csalánleveleket gyűjt a reggeli smoothie-jához. Ez a szemlélet egyre inkább visszatér a hazai konyhákba, hiszen a túlsúly kezelésében a tudomány is visszakanyarodott ahhoz, amit nagyszüleink ösztönösen követtek: a teljes értékű, feldolgozatlan élelmiszerek elsőbbségéhez.
A Magyar Táplálkozástudományi Társaság legfrissebb kutatása szerint azok a fogyókúrázók, akik napi étrendjük 80%-át feldolgozatlan, természetes alapanyagokból állítják össze, háromszor nagyobb eséllyel tartják meg elért súlyukat, mint akik csupán kalóriaszámlálással próbálkoznak. Dr. Kovács Bálint táplálkozáskutató szerint a 2026-ra előrevetített trendek egyértelműen a funkcionális táplálkozás irányába mutatnak: „Nem egyszerűen kevesebbet eszünk, hanem jobban. A szervezet akkor nyugszik meg és adja fel a zsírtartalékok görcsös védelmét, ha megkapja a szükséges tápanyagokat.”
Az új szemlélet már túllép a divatos diétákon. A Semmelweis Egyetem metabolikus kutatócsoportja kimutatta, hogy a feldolgozott élelmiszerekről a hagyományos magyar konyha alapjaira visszatérő kísérleti alanyok nemcsak testsúlyukból veszítettek, de vércukorszintjük is stabilizálódott. Farkas Júlia, három gyermek édesanyja hat hónap alatt 18 kilót fogyott azzal, hogy elhagyta a finomított liszteket és cukrokat, helyettük pedig szezonális zöldségeket, gyümölcsöket, teljes kiőrlésű gabonákat és házi készítésű erjesztett ételeket iktatott be.
A természetes fogyás nem csupán testsúlycsökkenést jelent, hanem visszatalálást az évszakok ritmusához, a kerthez, a piaci vásárláshoz, a közös családi étkezések örömeihez. Talán éppen ez adja a fenntarthatóságát: nem csak táplálék, hanem kultúra is – gyökerei a múltban, gyümölcsei pedig testünk és közösségeink jövőjében érnek be.
