Orbán Viktor miniszterelnök 2026. február eleji váratlan üzbegisztáni látogatása komoly diplomáciai fordulatot jelez a magyar külpolitikában. A kormányfő tárgyalásokat folytatott Savkat Mirzijojev üzbég elnökkel Taskentben, miközben a hazai sajtó figyelmét teljesen elkerülte az utazás. A találkozóról csupán az üzbég elnöki hivatal adott ki közleményt, amely szerint a felek gazdasági együttműködési megállapodást írtak alá.
A magyar-üzbég kapcsolatok erősítése mögött jelentős gazdasági érdekek húzódnak. Magyarország nyersanyagbeszerzési forrásait igyekszik diverzifikálni, különös tekintettel a földgázra és egyes ritkaföldfémekre, amelyekben Üzbegisztán gazdag. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a két ország közötti kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 40%-kal nőtt, ami jelzi a kapcsolatok fejlődését. „Üzbegisztán kulcsszerepet játszhat Magyarország energiabiztonságában és nyersanyagellátásában a következő évtizedekben” – nyilatkozott a miniszterelnök az üzbég állami televíziónak.
A látogatás időzítése összefüggésben állhat az EU új Közép-Ázsia stratégiájával is, amelynek kidolgozásában Magyarország aktív szerepet vállalt. Ugyanakkor feltűnő, hogy a találkozót nem előzte meg semmilyen hivatalos bejelentés magyar részről. A Külgazdasági és Külügyminisztérium csak utólag erősítette meg az utat, amikor az üzbég média már beszámolt róla. „A magyar kormány keleti nyitás politikája újabb mérföldkövéhez érkezett” – közölte a tárca.
A szakértők szerint a meglepetésszerű út jelzi, hogy Magyarország igyekszik függetlenebb külpolitikai mozgásteret kiépíteni, akár az uniós partnereket megkerülve is. Ez összhangban van a kormányzat azon törekvésével, hogy csökkentse az ország nyugati gazdasági függőségét. Az ilyen jellegű bilaterális együttműködések erősítése azt is szolgálja, hogy Magyarország kritikus nyersanyagok beszerzésében ne függjön kizárólag az EU közös beszerzési mechanizmusaitól.
