Napkitörés hatása 2026: veszélyben műholdak és hálózatok?

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati Intézetének archívuma szerint a napaktivitás 11 éves ciklusa 2025-2026-ban éri el maximumát. Ahogy az 1859-es Carrington-esemény során megtapasztalhattuk, egy jelentős napkitörés akár távírórendszereket is lángba boríthat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat új, napfizikai megfigyelőállomása a Mátrában már most fokozott aktivitást jelez.

A napkitörések X-osztályú, legerősebb változatai súlyos következményekkel járhatnak technológiafüggő világunkban. A Magyar Űrkutatási Iroda dokumentációja szerint egy 2026-os erőteljes napkitörés a műholdak meghibásodását, a GPS-rendszerek átmeneti leállását és akár az elektromos hálózatok összeomlását is okozhatja. Dr. Kovács Erzsébet, az ELTE Űrfizikai Tanszékének vezetője szerint „a Kárpát-medence földrajzi elhelyezkedése miatt különösen érzékeny lehet a geomágneses viharokra, különösen az északi területeken”.

Történelmi előzményként az 1989-es québeci áramkimaradás szolgálhat, amikor kilenc óra alatt egy egész tartomány került sötétségbe. A Magyar Villamos Művek 2023-as jelentése alapján hálózatunk korszerűsítése folyamatban van, de a teljes védettségtől még messze állunk. A Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem energetikai méréseinek tanúsága szerint az országos rendszer 70-75%-ban lenne képes ellenállni egy erőteljes geomágneses viharnak.

Az Állami Számítástechnikai Szolgálat előrejelzései alapján kommunikációs rendszereink különösen veszélyeztetettek. A banki tranzakciók, légiforgalmi irányítás és az internet működése is kockáztatva lehet. A Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság kutatásai rámutatnak, hogy történelmünk során nem ez lenne az első alkalom, amikor természeti erőkkel kell szembenéznünk – 1938-ban már dokumentáltak egy kisebb napkitörés okozta távközlési zavart.

Hazánkban a felkészülés már megkezdődött. Az MTA, a Katasztrófavédelem és az áramszolgáltatók közös protokollt dolgoztak ki. A Budapesti Műszaki Egyetem kutatói pedig speciális védőberendezéseket fejlesztenek. Ezekkel az előkészületekkel Magyarország jobb helyzetben lehet, mint más országok, amikor 2026-ban a Nap újra megmutatja erejét.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük