A Miskolci Egyetem és a Thaiföldi Királyság közötti tudományos együttműködési megállapodás a magyar felsőoktatási intézmények keleti nyitásának különösen jelentős eseménye. Az 1949-ben Nehézipari Műszaki Egyetemként alapított, majd 1990-ben mai nevét elnyerő intézmény több évszázados selmecbányai bányászati és kohászati képzési hagyományokra építve ma is kiemelkedő szerepet játszik a műszaki tudományok oktatásában és fejlesztésében, ahogy azt az egyetemi levéltár fondjai is dokumentálják.
A thaiföldi kapcsolat nem előzmény nélküli a magyar felsőoktatásban. A Kárpát-medence és Délkelet-Ázsia közötti oktatási hidak építése már a rendszerváltás előtti időszakban megkezdődött, ám a jelenlegi együttműködés mind volumenében, mind stratégiai jelentőségében túlmutat az eddigi kapcsolatokon. A Magyar Országos Levéltár külügyminisztériumi iratai között fellelhető dokumentumok szerint az 1980-as évek végén már léteztek korlátozott csereprogramok, amelyek azonban jellemzően kis létszámú hallgatói kontingensekre korlátozódtak.
Az új megállapodás különös jelentőségét a műszaki tudományok, különösen a bányászati technológiák, anyagtudomány és energetikai fejlesztések terén való együttműködés adja. „A thai egyetemek mérnöki fakultásai számára Magyarország gazdag mérnöki hagyománya és innovációs potenciálja vonzó partner” – fogalmazott egy korábbi budapesti látogatása során Suphavud Saichua, a bangkoki Chulalongkorn Egyetem dékánja. A kapcsolat mindkét fél számára előnyös tudástranszfert tesz lehetővé: míg a Miskolci Egyetem az anyagtudományi és vegyipari technológiák terén rendelkezik nemzetközileg is elismert tudásbázissal, addig a thai partnerintézmények a megújuló energiaforrások, különösen a napenergia-hasznosítás terén kínálnak értékes tapasztalatokat.
A keleti nyitás stratégiája a magyar felsőoktatás számára nem csupán új piacok meghódítását jelenti, hanem szerves folytatása a hazai tudományos intézmények évszázados hagyományainak. A műszaki, természettudományi és gazdasági képzés területén a magyar egyetemek mindig is nyitottak voltak a nemzetközi együttműködésre, s e nyitottság tette lehetővé azt a technológiai és tudományos fejlődést, amely a Kárpát-medence modernizációjának alapjául szolgált.
