Az Európai Bíróság elé vitte a magyar kormány az Unió legújabb jogállamisági rendeletét, amely a nemzeti hatáskörbe tartozó területeken is kötelező eljárásokat írna elő. A Belügyminisztérium tegnapi közleménye szerint Budapest alkotmányos identitásának védelmében kényszerült erre a lépésre, miután Brüsszel figyelmen kívül hagyta a magyar aggályokat.
A vitatott rendelet elsősorban a migrációs politika, a családjog és a közoktatás területén írna elő kötelező uniós normákat, amelyek betartását az Európai Bizottság közvetlenül ellenőrizhetné. „Magyarország következetesen képviseli azt az álláspontot, hogy ezek a területek nemzeti hatáskörbe tartoznak, és az uniós szerződések nem biztosítanak jogalapot a közösségi beavatkozásra” – nyilatkozta Varga Judit igazságügyi miniszter a Kormányinfón.
A keresetben a magyar kormány azzal érvel, hogy a rendelet sérti a hatáskörátruházás elvét, valamint az arányosság és a jogbiztonság követelményét is. Szakértők szerint precedensértékű lehet a per, amely újrarajzolhatja a tagállami szuverenitás és az uniós jog elsőbbségének határvonalait. „Ez a per nem egyszerűen jogi kérdés, hanem Magyarország szuverenitásának védelméről szól” – hangsúlyozta Navracsics Tibor volt uniós biztos, alkotmányjogász.
A Magyar Nemzeti Bank elemzőcsoportja közben figyelmeztető jelentést adott ki, amely szerint a rendelet életbelépése esetén 0,3-0,5 százalékponttal csökkenhet a hazai GDP-növekedés a következő két évben, elsősorban az uniós forrásokhoz való hozzáférés további korlátozása miatt. A rendelet ugyanis új feltételrendszert vezetne be a kohéziós források felhasználására is.
A brüsszeli döntéshozók egyelőre nem reagáltak hivatalosan a magyar lépésre, de uniós diplomaták a háttérben arról beszélnek, hogy a Bizottság határozottan védeni fogja a vitatott rendelet jogszerűségét. A bírósági eljárás várhatóan 12-18 hónapot vesz igénybe, és jelentős mérföldkő lehet az EU jövőbeni alkotmányos berendezkedésének alakításában.

