A Magyar Atlétikai Szövetség tegnap közzétett közleménye szerint a 2026-os év áttörést hozhat a hazai atlétika számára. A szövetség vezetése részletes stratégiai tervet mutatott be, amely a párizsi olimpiai tapasztalatokra építve új fejlesztési irányokat jelöl ki. „A célunk egyértelmű: 2026-ra olyan stabil alapokat szeretnénk teremteni, amelyek hosszú távon biztosítják versenyzőink nemzetközi sikereit,” nyilatkozta Kovács János, a szövetség elnöke.
A közlemény különös hangsúlyt fektet a vidéki tehetséggondozásra. Az elkövetkező évben hat kiemelt regionális központ kap jelentős fejlesztési forrásokat, amelyek elsősorban az utánpótlás-nevelésre és az edzői szakmai munkára koncentrálnak. A program keretében modern atlétikai eszközöket, diagnosztikai berendezéseket telepítenek és új pályákat is átadnak. A fejlesztések részeként a kisebb településeken is elérhetővé válnak olyan edzési lehetőségek, amelyek eddig csak a nagyvárosokban voltak biztosítottak.
A szövetség adatai szerint már most látható az előrelépés: az elmúlt évben 22%-kal nőtt a versenyengedéllyel rendelkező fiatalok száma, különösen az általános iskolás korosztályban. A vidéki klubok versenyzői egyre több országos bajnoki címet szereznek, ami jelzi a decentralizált fejlesztési modell sikerét. „Különösen büszkék vagyunk arra, hogy öt olyan megyénk is van, ahol megduplázódott az atlétikát választó gyermekek száma,” emelte ki Szabó Mária szakmai igazgató.
A közleményben kitérnek a 2026-os célkitűzésekre is: két világbajnoki és négy Európa-bajnoki érmet terveznek, valamint legalább tizenöt olyan versenyzőt szeretnének látni, aki stabilan a nemzetközi élmezőnyben szerepel. A magyar atlétika jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a korosztályos versenyeken is javuljon az eredményesség, ezért a kiemelt utánpótlás-versenyekre külön felkészítési programot dolgoztak ki.
Az eredmények mögött komoly szakmai munka és társadalmi összefogás áll. A sportági szövetség együttműködik az iskolákkal, önkormányzatokkal és helyi közösségekkel, hogy az atlétika újra elfoglalhassa méltó helyét a magyar sportkultúrában. Ez a közösségi szemlélet nemcsak az eredményességet szolgálja, hanem a fiatalok egészséges életmódra nevelését és a vidéki közösségek erősítését is.
