Huszárlelet hazaszállítása Ausztriából 2026: eltűnt relikvia térhet haza

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

1848. december 17-én a schwechati csata után Ausztriába menekített Simonyi óbester ezüstveretű díszkardja és huszárezredének zászlaja több mint 175 év után végre hazatérhet Magyarországra. A Bécsi Hadtörténeti Levéltár (Kriegsarchiv Wien) munkatársai egy raktárrendezés során bukkantak rá a gondosan becsomagolt relikviákra, melyeket évtizedekig „ismeretlen eredetű katonai tárgyakként” tartottak nyilván.

A Magyar Nemzeti Múzeum és az Osztrák Állami Levéltár közötti megállapodás értelmében 2026 tavaszán ünnepélyes keretek között érkezhetnek haza a tárgyak. Dr. Kovács István hadtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja elmondta: „A lelet jelentősége felbecsülhetetlen – Simonyi óbester kardján az 1809-es győri csata dátuma is szerepel, ami bizonyítja autenticitását és összeköti a napóleoni háborúk és a szabadságharc eseményeit.”

A hazatérő huszárrelikviák különleges betekintést nyújtanak a magyar huszárság fénykorába, amikor ez a jellegzetes magyar haderőnem Európa-szerte elismert volt. A Magyar Országos Levéltárban őrzött korabeli dokumentumok szerint a Simonyi-huszárok egyenruhája és felszerelése mintaként szolgált más európai hadseregek számára is. Különösen értékes az ezredzászló, melyen a Mária Terézia által adományozott kitüntetések ábrázolásai is megtalálhatók.

A huszárság mint intézmény a magyar katonai hagyomány legfontosabb pillére volt évszázadokon át. A tárgyak hazatérése jelképes esemény: emlékeztet arra, hogy a magyar kulturális örökség számos darabja még mindig határainkon túl található. A huszárezred tárgyi emlékei nem csupán katonai relikviák – a magyar identitás és a Kárpát-medencei jelenlétünk kézzelfogható bizonyítékai, melyek most végre méltó helyükre kerülhetnek.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük