Hannibál alpesi átkelés bizonyítékok 2026: új fény derül az ókori legendára

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Kétezerkétszáz évvel Hannibál legendás alpesi átkelése után a Grenoble-i Egyetem kutatói áttörést értek el: a Mont Cenis hágó közelében talált leletegyüttes minden kétséget kizáróan bizonyítja a karthágói hadvezér útvonalát. A 2026 januárjában publikált tanulmány szerint a gleccserek olvadása következtében feltárt táborrészlet, numídiai érme-kollekció és elefántcsont faragványok végre választ adnak az ókortörténet egyik legnagyobb rejtélyére.

A Francia Nemzeti Archívum és a Torinói Régészeti Múzeum együttműködéséből született kutatás Dr. Mathieu Lefevre vezetésével DNS-vizsgálatokat, sztratigráfiai elemzéseket és korszerű térinformatikai módszereket alkalmazott. Az ásatás során feltárt rétegben 218-217 Kr.e. időszakra datálható karthágói és ibériai eredetű tárgyak mellett elefántcsont szerszámok és – ami perdöntőnek bizonyult – afrikai eredetű trágya-maradványok kerültek elő. „Ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy Hannibál valóban elefántokkal kelt át az Alpokon, nem pedig későbbi római propaganda találta ki ezt a részletet” – nyilatkozta Dr. Katalin Horvath magyar régész, a kutatócsoport tagja.

A leletegyüttes végre eldöntheti a történészek évszázados vitáját az átkelés pontos helyszínéről. Polübiosz és Livius leírásait eddig nem sikerült egyértelműen megfeleltetni a földrajzi adottságoknak, az útvonal azonosítására tett kísérletek rendre eredménytelennek bizonyultak. A „Magyar Tudományos Akadémia Ókortudományi Kutatócsoportjának Annalese” 2025/4-es számában már Várady János is felvetette a Mont Cenis-hipotézist, amelyet most a tárgyi bizonyítékok megerősíteni látszanak.

Az új felfedezés jelentőségét nehéz túlbecsülni: nem csak a II. pun háború kezdeti szakaszának megértését módosítja, de átértékelésre késztet az ókori logisztika, hadviselés és mobilitás tekintetében is. A karthágói hadvezér teljesítménye – harmincezer katona, kilencezer lovas és az elefántok átvezetése Hispániából Itáliába – új megvilágításba kerül e bizonyítékok fényében. Mint az ókori stratégiai gondolkodás mesterműve, Hannibál alpesi átkelése ma is tanulmányozásra érdemes fejezete marad az emberiség történelmének, aminek megértését a tudomány legújabb eszközei most jelentősen elősegítették.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük