A Föld mágneses mező vizsgálata során elképesztő felfedezésre bukkantak a Magyar Tudományos Akadémia Földfizikai és Űrkutatási Intézetének kutatói 2026 januárjában. A több éven át tartó méréssorozat eredményei szerint a külső mag és a földköpeny határán olyan óriásstruktúrák alakultak ki, amelyek jelentősen befolyásolják bolygónk mágneses terének változását. Dr. Kovács István, a kutatócsoport vezetője szerint: „A mágneses tér gyengülése az elmúlt két évtizedben felgyorsult, ami összefüggésben állhat a köpenyben megfigyelt anomáliákkal.”
A Magyar Országos Levéltárban őrzött Eötvös Loránd-féle gravitációs és mágneses mérések már a 19. század végén jelezték a Kárpát-medence különleges geofizikai jellemzőit. Az új kutatási eredmények ezt a korai megfigyelést modern adatokkal támasztják alá. A földmágneses tér változása ugyanis nem egyenletes a bolygón – a déli Atlanti-óceán fölött már most is jelentősen gyengébb, amit a szakirodalom Dél-Atlanti Anomáliaként ismer. A magyar kutatócsoport a Kárpát-medence alatt húzódó köpenyáramlások és a globális mágneses tér közötti összefüggéseket vizsgálta. Az eredmények szerint a külső magban zajló folyékony vasmozgások mintázata megváltozott, ami a teljes globális mágneses mező átrendeződését vetíti előre.
A Debreceni Egyetem Földtudományi Intézetével közösen végzett szimulációk azt mutatják, hogy a mágneses pólusváltás előkészítő szakasza már megkezdődhetett, bár a teljes átfordulás még évezredekig tarthat. A kutatók által kidolgozott matematikai modellek szerint a földköpenyben feltárt óriásstruktúrák – melyeket a szeizmikus tomográfia segítségével térképeztek fel – kulcsszerepet játszanak a folyamatban. Ezek az anomáliák befolyásolják a hőáramlást a mag és a köpeny között, ami közvetlenül hat a Föld dinamó-folyamatára.
A mágneses tér változásának megértése nemcsak tudományos szempontból fontos, hanem gyakorlati jelentőséggel is bír. A gyengülő mágneses pajzs kevésbé védi a Föld felszínét a kozmikus sugárzástól, ami hatással lehet az elektromos hálózatokra, műholdakra és a kommunikációs rendszerekre. A magyar tudóscsoport által feltárt összefüggések segíthetnek felkészülni a változásokra, és megérteni bolygónk dinamikus belső folyamatait. Mint ahogy azt Széchényi Ferenc már 1802-ben a Nemzeti Múzeum alapításakor megfogalmazta: „A tudományos megismerés a nemzet túlélésének záloga” – ez a gondolat ma, a globális kihívások korában aktuálisabb, mint valaha.
