Orbán Viktor felcsúti otthonában fogadta Hajdú Pétert egy különleges Beköltözve adásra, amely csütörtökön este kerül képernyőre. A miniszterelnök nemcsak politikai pályafutásának fordulópontjairól beszélt, hanem magánéletébe is betekintést adott. A konyhában rögzített beszélgetés során szóba került a Fidesz megalakulása, a Simicska Lajossal való szakítás, valamint a jelenlegi kormányzati kihívások. A műsorvezető és vendég szerepe felcserélődött, hiszen ezúttal Hajdú lett a vendég a kormányfő vályogházában.
A parasztházat Orbán Viktor 2002 és 2005 között építtette, miután elveszítette a választást. A felcsúti otthon valójában vályogház, amely a futballpálya szomszédságában található. A miniszterelnök gyerekkora Alcsútdobozhoz kötődik, ahol apai nagyszülőkkel élt kilenc éves koráig. Édesapja szigorú volt, mindent rendben tartott a ház körül, édesanyja tanítónőként dolgozott. „Egész családunk egy szeretetteljes közeg volt” – emlékezett vissza. 14 évesen Székesfehérvárra ment gimnáziumba, majd Budapesten folytatta tanulmányait. A focit nagyapjától örökölte, NB III-ig jutott, de edzője végül azt javasolta, inkább tanuljon. „Hálás vagyok neki, hogy nem keltett bennem illúziókat” – vallotta be őszintén.
Nagy Imre újratemetésén, 1989. június 16-án elmondott beszéde mindent megalapozott, amikor kimondta: „olyan kormányt választhatunk, amelyik haladéktalanul elkezdheti a tárgyalásokat a szovjet csapatok azonnali kivonásáról”. A mondatot a Fideszen belül komoly egyeztetés előzte meg, de mindenki fontosnak érezte. Antall Józseffel viszonya bajtársias volt, az egykori miniszterelnök halála előtt pár órával felhívta őt. A halálos ágyán politikusként viselkedett, fontos dolgokat közölt vele saját pártjáról is, és minden úgy történt később, ahogy megjósolta. A Fidesz titka, hogy nem hagytak ki egyetlen lépcsőfokot sem. Nyolc év ellenzéki léttel kezdtek, már ismerték a rendszer minden elemét, mire kormányra kerültek.
„Nem azért mert okos vagyok, hanem benne volt a meló, az évek. A politika egy tapasztalati műfaj” – magyarázta. 2010-ben kétharmadot kaptak, addigra már érezték, hogy a politikából sokkal többet nem lehet tudni, mint amit ők tudnak. „Azért mertünk mindebbe belevágni, mert volt mögöttünk tapasztalat, és évek.” A 2006-os Gyurcsánnyal folytatott vitája nyerhetetlen volt, hiszen ellenfelei rengeteg pénzt zúdítottak az emberekre. „Nekem nem egy éles veszekedős vitát kellett folytatnom, hanem egy élet később engem igazolni fog pozíciót kell fogni. Ebből lett 2010, és a kétharmad.” Matolcsy György „mentette meg az országot 2010-ben, és később is ő mentette meg a devizahiteleknél”, Naszvadi György államtitkár nélkül pedig államcsőd lett volna.
Brüsszellel 2010-től voltak politikai vitái a költségvetési hiány, az új alkotmány, a bankadó és multiadó miatt, de mindig sikerült megállapodni. A törés a migrációnál következett be, mert „a migrációnál nincs kompromisszum: vagy van, vagy nincs”. „Ők beengedték, én meg nem, illetve mi nem” – fogalmazott, ez és a határkerítés több európai politikusnak nem tetszett. Ma ugyanaz történik „modern kosztümökben”, mint ami a XIX. században Bécs és a magyar nemesek között. „Olyan dolgokat akar eldönteni helyettünk Brüsszel, amit ott és onnan csak rosszul lehet eldönteni. Ezeket a dolgokat itt lehet jól eldönteni, ahol nemzeti szuverenitás van.” Ez addig nem változik, amíg a Patrióták csoportja nem veszi át a hatalmat 2029-ben.
A Simicska Lajossal történő szakításról azt mondta: ő és csoportja nem értett egyet azzal, amit a kormány 2010-es megalakításakor a konzultációk megismertek. Nem ő volt az egyetlen, de neki voltak a kormány számára fontos eszközei, amelyeket megvont tőlük. Donald Trump amerikai elnökkel jó viszonyt ápol, akit „kívülről érkező” politikusként jellemzett. Trump politikája esélyt ad az Egyesült Államoknak, hogy elkerülje a Nyugat hanyatlását. A jó kapcsolatot részben közös álláspontok alapozzák meg, mint a migráció, családpolitika és gazdasági szabadság kérdésében. Az amerikai kapcsolatok gazdasági előnyökkel járnak Magyarország számára, több jelentős beruházás érkezett az országba, együttműködések jöttek létre az energetika és hadiipar területén.
Az Európai Unióval fennálló vitákról elmondta, Magyarország célja az együttműködés, de elutasítja a belpolitikai beavatkozást. Az uniós források ügyében „ki kell várni a megfelelő pillanatot”, a kormány eddig is jelentős összegeket tudott megszerezni. A kormány stratégiája, hogy döntéshozatali helyzetekben érvényesítse a magyar érdekeket, így érje el a források kifizetését. Az energiapolitika kapcsán kitért az orosz kapcsolatok jelentőségére, hangsúlyozva, hogy nemzetközi megállapodások gyakran személyes politikai viszonyokon alapulnak. Egy esetleges kormányváltás esetén szükségessé válhat a megállapodások újratárgyalása, ami kockázatot jelenthet az energiaellátás és rezsiköltségek szempontjából.
A jegybankkal kapcsolatban azt mondta: Matolcsy Györgyért addig tudott felelősséget vállalni, amíg minisztere volt, a jegybank jogilag az Európai Központi Bank védelme és felügyelete alatt áll, neki semmilyen jogköre nincs. Ugyanakkor inkább negatívak az érzései Matolcsy Györggyel szemben. A hozzá kapcsolódó ügy sok nehézséget hozott neki és a közösségnek is, de a folyamatban lévő ügyekben meg kell várni a hivatalos vizsgálatok eredményét. Ukrajna aktívan próbál befolyást gyakorolni más országok, köztük Magyarország politikai életére. Egy konkrét ügy, amiben egy rendőrtiszt egy titkosszolgálati művelet részleteit hozta nyilvánosságra, káros lehet az ország számára.
A választásokról szólva Orbán Viktor kiemelte, a kampányban nem ellenfeleivel, hanem az ország előtt álló kihívásokkal kell foglalkozni. Minden választás a választók és a kormány közötti szövetségkötés. Magyarországnak olyan kihívásokkal kell szembenéznie a jövőben, amelyek kezeléséhez „széles nemzeti egység” kell. A csütörtök este megjelenő Beköltözve-epizód ritka bepillantást nyújt a miniszterelnök személyes világába és politikai gondolkodásába egyaránt.
