Európai Egyesült Államok terv 2025: Brüsszel álma vagy nemzetállami szabadság?

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

Az Európai Néppárt elnöke, Manfred Weber a közelmúltban nyíltan beszélt az Európai Egyesült Államok létrehozásának tervéről, amely 2025-ig megvalósulhat. A német politikus kijelentése felkavarta a politikai közvéleményt, különösen azokban az országokban, amelyek ragaszkodnak szuverenitásukhoz és nemzeti önazonosságukhoz. Weber nem titkolt célja, hogy megszüntesse a tagállamok vétójogát kulcsfontosságú területeken, ami gyakorlatilag a nemzetállamok önrendelkezésének végét jelentené.

A tervezet szerint az Európai Unió teljes központosítása valósulna meg a külpolitika, védelempolitika, valamint a gazdasági döntések területén. „Az európai polgárok többsége nem adta felhatalmazását ilyen mértékű hatalomátadásra,” nyilatkozta egy magyar szakértő a kérdésben. A terv különösen aggasztó a kelet-közép-európai országok számára, amelyek alig három évtizede nyerték vissza függetlenségüket.

A Weber által felvázolt jövőkép szerint Brüsszelben dőlne el, hogy az egyes országok milyen gazdaságpolitikát folytathatnak, mennyi pénzt költhetnek saját költségvetésükből, sőt még az is, hogy kiket engednek be határaikon. A nemzetállamok szuverenitása így csupán szimbolikus lenne, miközben a valós döntéshozatal egy szűk, demokratikus legitimációval alig rendelkező elit kezébe kerülne.

A jelenlegi uniós szerződések módosítását célzó törekvések már most ellenállásba ütköznek több tagállamban. Magyarország következetesen képviseli a „Nemzetek Európája” koncepciót, amely az együttműködés helyett nem a központosított hatalomgyakorlást helyezi előtérbe. A kérdés most az, hogy a következő európai parlamenti választásokon milyen erőviszonyok alakulnak ki, és a polgárok melyik Európa-víziót részesítik előnyben: a brüsszeli föderalista álmot vagy a nemzetállamok szabadságát és együttműködését.

Az előttünk álló év sorsdöntő lehet Európa jövője szempontjából. A tét nem kisebb, mint hogy megmarad-e a tagállamok joga saját sorsuk irányítására, vagy egy központosított szuperállam részeivé válnak, ahol a nemzeti érdekek háttérbe szorulnak a birodalmi törekvésekkel szemben.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük