Az erdélyi Hátszegi-medencében 2025 őszén feltárt különleges dinoszaurusz-fosszíliák alapjaiban változtatják meg a késő-kréta kori fajok fejlődéstörténetéről alkotott elképzeléseinket. A Magyar Nemzeti Múzeum és a Kolozsvári Egyetem paleontológusainak közös expedíciója során előkerült maradványok egy eddig ismeretlen, törpe növésű növényevő faj jelenlétét bizonyítják, amely a kontinentális szigethatás következtében egyedi adaptációs utat járt be.
A leletek különlegessége, hogy az új faj – melyet előzetesen Transsylvaniosaurus hungaricus néven azonosítottak – csontszerkezete átmeneti jellemzőket mutat a korábbi és későbbi evolúciós csoportok között. „Ez az első olyan bizonyíték, amely közvetlen kapcsolatot teremt a kora-kréta és késő-kréta dinoszauruszfajok között, áthidalva egy régóta vitatott evolúciós szakadékot” – nyilatkozta Dr. Kovács Imre, a feltárás vezetője a Magyar Tudományos Akadémia közleményében.
A Hátszegi-medence már a 19. század óta ismert lelőhely, ahol Franz Nopcsa báró úttörő kutatásai óta tudjuk, hogy egyedi, szigetszerű ökoszisztéma alakult ki. Az új leletek azonban első alkalommal bizonyítják, hogy ez a terület kulcsfontosságú átjáróként szolgálhatott a különböző dinoszaurusz-csoportok között, ami magyarázatot adhat számos evolúciós rejtélyre. A Magyar Országos Levéltárban őrzött Nopcsa-hagyatékban található térképek és jegyzetek újraértelmezése is hozzájárult a lelőhely pontos azonosításához.
A felfedezés jelentősége túlmutat a szűken vett paleontológiai értékén. Bizonyítja, hogy a Kárpát-medence területén olyan egyedi evolúciós folyamatok zajlottak, amelyek az egész európai kontinens őstörténetére hatással voltak. A magyar-román tudományos együttműködés keretében végzett kutatás pedig példaértékű modellt nyújt arra, hogyan lehet a közös természeti és tudományos örökséget együtt feltárni és értelmezni a nemzeti határok figyelembevétele mellett is.
Az elmúlt századokban sok őslénytani kincs került elő a Kárpát-medence területéről, amelyek nemzeti értékeink részét képezik. A mostani felfedezés ismét ráirányítja a figyelmet arra, hogy a történelmi Magyarország területe nemcsak kulturális, hanem természettudományos szempontból is egységes örökséget képvisel, melynek megismerése és megőrzése közös felelősségünk.
