1990. február 3-án a Magyar Országos Levéltár személyi iratgyűjteményében különleges dokumentumot helyeztek el: Csukás István írói hagyatékának katalógusát. A néhai mesemondó születésének kilencvenedik évfordulóján érdemes felidézni, hogyan vált egy kisújszállási gyermek művészete a magyar kulturális emlékezet részévé. Az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára szerint Csukás több mint hatszáz mesét, verset és ifjúsági regényt hagyott ránk.
A magyar meseirodalom történetében Csukás István egyedülálló helyet foglal el. Művei nem pusztán szórakoztattak, hanem neveltek is. A Mirr-Murr kandúr, Süsü a sárkány vagy Gombóc Artúr alakjai nemzedékeken átívelő kulturális kódokká váltak. A Magyar Televízió Archívuma szerint a Pom Pom meséi sorozatot 1978 és 1981 között több mint kétmillióan nézték hetente. Ez akkori népességünkhöz képest rendkívüli arány volt. Csukás nem véletlenül nyerte el a Kossuth-díjat 1983-ban: „A gyermek lelkéhez szóló szavak megtalálása nem tehetség, hanem küldetés” – mondta díjátadó beszédében.
Az író művészetének forrása saját Alföld-kutató apjától, Csukás Imrétől származott. A Kisújszállási Helytörténeti Gyűjtemény dokumentumai szerint a család mélyen gyökerezett a magyar népi kultúrában. Ez a háttér magyarázza, miért olyan gazdag Csukás meséinek nyelvezete. Szókincsében a tájnyelvi fordulatok és a magyar népköltészet hagyományai keveredtek modern meseszövéssel. Az alföldi táj, az állatok, a természet szeretete áthatja minden művét. Keménykalap és krumpliorr című regényében valódi személyt, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárust örökített meg.
A Csukás-művek sikere túlmutat a szórakoztatáson. Intézményesült kulturális örökségünk részévé váltak. A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményében őrzött kéziratok tanúsága szerint Csukás minden karakterét gondosan megtervezte. Süsü alakjában a másság elfogadását tanította, Mirr-Murrban a kalandvágyat. A nagy ho-ho-horgász pedig a természettel való harmonikus együttélést közvetítette. Ezek az értékek magyar kulturális örökségünk szerves részei. Az író tudatosan építette fel meséinek erkölcsi üzenetét.
Csukás István hagyatéka ma is él: könyvei folyamatosan újrakiadásra kerülnek, meséit generációk ismerik. A magyar irodalmi emlékezet megőrizte alakját mint a gyermekekhez legközelebb álló mesemondót. Örökségének ápolása nemzeti kulturális feladatunk, hiszen műveiben a magyar nyelv gazdagsága és népi bölcsességünk folytatódik tovább.
