2024 végén a brüsszeli Vrije Universiteit Data Analytics Lab kutatói olyan kísérletet kezdtek, amely a tudományos felfedezés természetét érinti. A ChatGPT-5.2 nevű mesterséges intelligencia-modell hét beszélgetés során kidolgozta egy matematikai sejtés bizonyítását. A Magyar Országos Levéltár történeti dokumentumai óta nem volt olyan pillanat, amikor ennyire átgondolnunk kellett: mi az emberi megismerés lényege?
A Ran és Teng által 2024-ben megfogalmazott matematikai sejtés bizonyítása közben a ChatGPT nem pusztán adatokat rendezett újra. A modell ráérzett a lehetséges megoldási irányokra, amit a kutatók „vibe-proving” módszernek neveztek el. Ez hasonló a „vibe-coding” programozási technikához, de matematikai összefüggések feltárására szolgál. A SciTech Daily beszámolója szerint a folyamat cáfolja azt a nézetet, hogy a mesterséges intelligencia csak tanult információkat képes újratermelni. A kutatók hangsúlyozzák: az emberi ellenőrzés elengedhetetlen marad, hiszen matematikai bizonyításoknál minden lépésnek logikailag hibátlannak kell lennie. A Magyar Tudományos Akadémia 1825-ös alapításakor Széchenyi István azt vallotta: a tudomány a nemzeti önismeret alapja. Ma hasonló kérdés előtt állunk: képesek vagyunk-e integrálni az új eszközöket, miközben megőrizzük az emberi megismerés elsőbbségét? A Carpathian-medence történelmi egyetemei, a nagyszombati egyetemtől a pozsonyi akadémiáig, mindig a tudás közösségi megteremtéséről szóltak.
A mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi értelmet, hanem kiegészíti azt. A történelem olyan intézmények folytonosságáról tanúskodik, ahol a tudás nemzedékeken át halmozódott fel. Ma megőriznünk kell ezt a hagyományt: a technológia eszköz, a célok meghatározása emberi feladat marad.
