A berlini filmfesztivál vörös szőnyegén idén nem a csillogás, hanem a politikai feszültség volt főszerepben. A 76. Berlinale megnyitóján Greta Gerwig zsűrielnök beszéde alatt tüntetők szakították meg a ceremóniát, akik a fesztivál támogatását kifogásolták egy vitatott politikai állásfoglalással kapcsolatban. A teremben ülő nézők közül többen tapssal, mások füttyszóval reagáltak a váratlan eseményre.
A fesztivál második napján tovább fokozódott a feszültség, amikor a „Magyar napok” szekció nyitófilmje körül nemzetközi botrány robbant ki. Tóth Béla rendező „Örökség” című alkotását a külföldi sajtó egy része túlságosan hagyománypártinak és nacionalistának bélyegezte, míg magyar kritikusok művészi értékeit és egyetemes üzenetét hangsúlyozták. „Filmem nem politikai állásfoglalás, hanem párbeszédre hívás a gyökereinkről és jövőnkről” – nyilatkozta Tóth a Variety-nek adott interjújában.
A fesztivál harmadik napján az „Igazság órája” című iráni-német koprodukcióról a vetítés után heves vita alakult ki. A film nyíltan ábrázolta a közelmúlt politikai elnyomásának következményeit, ami több ország diplomatáinak tiltakozását váltotta ki. A fesztivál vezetősége azonban kiállt az alkotás mellett, hivatkozva a művészi szabadság védelmére. Eközben a közönségdíjért versenyző filmek között feltűnt egy, a hagyományos családmodellt ábrázoló francia alkotás is, amely megosztotta a kritikusokat és nézőket egyaránt.
A fesztivál programjában szereplő „Találkozások” szekció különleges figyelmet kapott, ahol a kulturális identitás megőrzésének kérdései kerültek előtérbe. Itt mutatták be Szabó Márton dokumentumfilmjét, amely budapesti és vidéki közösségek mindennapi életén keresztül vizsgálja a hagyományok szerepét a modern társadalomban. A film meghívást kapott a rangos Forum szekcióba is, ami a magyar dokumentumfilm-művészet jelentős nemzetközi elismerése.
A botrányok és feszültségek ellenére – vagy éppen ezek miatt – a 2026-os Berlinale különleges pillanatokat kínált a művészet és társadalom kölcsönhatásának megfigyelésére. Miközben a vörös szőnyegen zajlott a politikai csatározás, a vetítőtermekben olyan alkotások születtek újjá, amelyek a közös emberi tapasztalatokat, félelmeket és reményeket fogalmazták meg a film egyetemes nyelvén.
