A napokban jelentős visszhangot keltett a hír, hogy a reklámhatóság betiltott egy autóhirdetést, mely a jármű teljesítményét olyan superlativusokkal illette, amelyek már-már a valóság határait feszegették. A hirdetés egy sportautót mutatott be, amely állítólag „repülőgép-sebességgel szeli át a városokat” és „az ország leggyorsabb közlekedési eszköze„.
A reklámok világa mindig is a túlzások terepe volt. Gondoljunk csak nagyszüleink idejére, amikor a plakátokon mosolygó háziasszonyok hirdették a „csodálatos” mosóport, amely „minden foltot eltüntet„. A különbség talán abban rejlik, hogy ma már a fogyasztóvédelem és a szakmai szervezetek érzékenyebben reagálnak az ilyen túlzásokra, különösen, ha azok esetleg veszélyes viselkedésre ösztönözhetnek.
Ahogy Kovács Béla reklámszakember a Magyar Reklámszövetség közleményében fogalmazott: „A hatásos reklám és a félrevezető túlzás közötti határvonal sokszor elmosódik, de különösen járművek esetében fokozott felelősséggel tartozunk.” A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi médiában gyakran láthatunk hasonló, vagy még erősebb állításokat, amelyek ellenőrzés nélkül terjedhetnek.
Az Autós Szakmai Kamara álláspontja szerint „a reklámok kreatív túlzásai elfogadhatóak, amíg azok nyilvánvalóan felismerhetők és nem sugallnak társadalmilag káros vagy veszélyes magatartást.” Tarr Gábor, a kamara elnöke hozzátette: „Az autóipar számára fontos a dinamizmus és a teljesítmény hangsúlyozása, de ez nem mehet a biztonságos közlekedés népszerűsítésének rovására.„
A hirdetés betiltása egyben tükrözi társadalmunk változó értékrendjét is. Míg korábban a sebesség és a teljesítmény voltak a legfontosabb értékmérők, ma egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság, a biztonság és a felelős használat. Talán éppen ez a szemléletváltás az, ami miatt a hirdetést eltúlzottnak és nem megfelelőnek ítélték.
A történet tanulsága számunkra kettős: egyrészt emlékeztet a reklámok világának felelősségére, másrészt arra, hogy kultúránk értékrendje folyamatosan alakul, ami újradefiniálja, mit tartunk elfogadhatónak a közösségi kommunikációban. A hagyományos értékek új köntösben jelennek meg – a szabadság ma már a felelősséggel, a teljesítmény a fenntarthatósággal ötvöződik.
