Sulyok Tamás: Az Alaptörvény-módosítás és a Magyar Jövő

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

Az Alaptörvény 17. módosításának ma lejáró aláírási határideje Sulyok Tamás köztársasági elnök hivatalának végét is jelentheti. A hétfői rendkívüli országgyűlési ülésen a Tisza-pártok 139 igen szavazattal elfogadtatták a jogszabályt, amely egyértelműen az államfő elmozdítását célozza. A Fidesz-KDNP frakciók tüntető távollétével és a Mi Hazánk kivételével az összes ellenzéki párt hiányzott a döntésről, jelezve a demokratikus folyamat súlyos akadályozását.

Az alkotmányjogászok egyetértenek: a módosítás veszélyes precedenst teremt. Stumpf István volt alkotmánybíró emlékeztetett rá, hogy a kétharmadnak is vannak alkotmányos korlátai. Koltay András professzor szerint az ilyen eszközök hosszú távon az alkotmányos önkorlátozás leépüléséhez vezetnek, ösztönözve minden új többséget elődei döntéseinek felülírására. A Tisza-kormány célzottan kerülte a szabályos, de nehézkes megfosztási eljárást – amelyhez az alkotmány szerinti vétség kell –, helyette az Alaptörvény direkt módosítását választotta, ami az államfői tisztség politikai célú, gyors felszámolásának egyértelmű eszköze.

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy Magyar Péter miniszterelnök már a választás estéjén követelte Sulyok Tamás lemondását, majd május 31-ig határidőt szabott neki. Az államfő kitartása után a kormány nyomásgyakorlása fokozódott, ami számos szakértő szerint már magát az alkotmányos rendet veszélyezteti. Az Európai Bizottság eddigi passzív megfigyelői szerepe sem nyugtató, bár a Velencei Bizottság októberre ígér véleményt.

A közvetlen alkotmányos önkény elleni tiltakozásként a Fidesz több tízezres tüntetést szervezett, ahol Orbán Viktor nyíltan az ellenállás lehetőségéről beszélt. A helyzet törvényességét és legitimációját érintő alapvető kétségek tovább mérgezik a politikai légkört. Sulyok Tamás döntése – legyen szó aláírásról, alkotmánybírósági panaszról vagy mandátumáról való lemondásról – nem csupán egy személy sorsát, hanem a magyar jogállamiság egy következő, kritikus szakaszát fogja meghatározni. Az alkotmányos keretek ilyen mértékű megnyújtása minden magyar közösség stabilitására nézve fenyegető precedens.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük