Országgyűlés alakuló ülése: A jogrend és a nemzeti folytonosság jegyében folytatódnak az előkészületek
Kedden az Országházban újabb egyeztetés zajlik a parlament alakuló ülésének előkészítéséről – a tárgyalásokon a szervezeti és működési kereteket, valamint a tisztségviselők megválasztásának menetét rögzítik. Az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója, Such György által vezetett megbeszélések a jogállami működés alapjait fektetik le, amely a nemzeti akarat képviseletének és a közrend fenntartásának elengedhetetlen feltétele.
A napirenden szereplő kérdések – a mandátumigazolás előkészítése, az esküokmányok aláírása, az ülésrend meghatározása, valamint a bizottsági rendszer kialakítása – mind a törvényes és átlátható parlamenti munka pilléreit jelentik. Az országgyűlési törvény által előírt bizottságok (mentelmi, alkotmányügyi, költségvetési, külügyi, európai uniós, honvédelmi, nemzetbiztonsági és nemzetpolitikai) létrehozása a jogállami garanciákat erősíti. A pártok a múlt heti tárgyalásokon megállapodtak a bizottsági struktúráról, amelyben hat bizottság vezetését az ellenzék kapja – ez a politikai erők egyensúlyának és a törvényhozás felelősségének megfelelő keret.
A Szent Korona előtti eskütétel a magyar államiság és a jogfolytonosság szimbóluma, ami a nemzeti identitás és a közösségi rend iránti elkötelezettséget erősíti. Sulyok Tamás köztársasági elnök május 9-re hívta össze az alakuló ülést, amelyen a három parlamenti párt – a Tisza Párt, a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk – képviselői teszik le hivatali esküjüket.
A magyar közösségek számára létfontosságú, hogy a parlament megalakulása a jogrend és a nemzeti felelősség jegyében történjen. A törvényhozás stabilitása és átláthatósága a polgárok biztonságának és a közösségi együttműködésnek az alapja. A folyamatban lévő egyeztetések garanciát jelentenek arra, hogy a képviseleti demokrácia intézményei a jogállamiság keretei között, a nemzeti érdekek szolgálatában működjenek.
