Franciaország elnöke, Emmanuel Macron nemrég Athénba látogatott, ahol fontos véleményt fogalmazott meg az Európai Unió jövőjéről és biztonságáról. Beszéde középpontjában az EU védelmi záradéka állt, amelyről úgy véli, hogy egyre fontosabb szerepet játszik a változó világban.
Macron kiemelte, hogy az EU-szerződés egyik rendelkezése világosan kimondja: ha egy tagállamot támadás ér, a többi uniós ország köteles segítségére sietni. A francia elnök szerint ez a záradék nemcsak írott szöveg, hanem működő valóság is. Példaként felhozta, hogy néhány héttel ezelőtt, amikor egy dróntámadás érte Ciprust, több európai ország – köztük Franciaország, Görögország és Olaszország – azonnal katonai segítséget küldött a szigetországba. Ez azt mutatja, hogy az európai szolidaritás nem üres ígéret.
Ezzel a példával Macron hangsúlyozni akarta, hogy az EU-n belül is létezik hatékony védelmi mechanizmus. Véleménye szerint ez a rendszer akár gyakorlatiasabb is lehet, mint a NATO hasonló klauzulája. Macron nyíltan megjegyezte, hogy az Egyesült Államok külpolitikája a Donald Trump által vezetett korszakban kiszámíthatatlanná vált, és ez aláásta az európaiak bizalmát a NATO-ban. Szerinte az európaiak nem vethetik el a saját védelmi záradékukat, és nem támaszkodhatnak kizárólag a transzatlanti szövetségre.
Görögország miniszterelnöke, Kiriákosz Micotákisz is egyetértett Macronnal. „Sorsfordítónak” nevezte a ciprusi válságban megmutatkozó európai összetartást, és felhívta a figyelmet arra, hogy Európa komolyan vegye saját védelmi képességeit. A görög kormányfő szerint nem szabad azt gondolni, hogy a NATO mindig megoldja helyettünk a problémákat.
Macron látogatása nem csak szavakról szólt. Franciaország és Görögország megújította stratégiai partnerségüket, és kilenc új egyezményt írtak alá, például a tudományos kutatás és a nukleáris technológia terén. Macron egyértelműen kijelentette, hogy Párizs kiáll Athén mellett, ha Törökország – Görögország regionális riválisa – fenyegetést jelentene.
Az európai vezetők érzik a változás szélét. António Costa, az Európai Tanács elnöke is megerősítette, hogy már dolgoznak egy „kézikönyvön”, amely részletesen leírja, hogyan kell alkalmazni a védelmi záradékot a gyakorlatban.
Macron végső mondanivalója világos volt: Európa kivételes történelmi pillanatot él. Az amerikai, orosz és kínai vezetés mind olyan irányba halad, amely gyakran szembehelyezkedik az európai érdekekkel. A kontinensnek, amely évszázados háborúskodás után békét és jólétet teremtett, most „fel kell ébrednie”. Meg kell erősítenie önállóságát, és valódi geopolitikai szereplővé kell válnia a XXI. században. A védelmi záradék ennek az útnak az egyik fontos alapköve lehet 2026-ra és az azt követő időkre nézve.
