A Gellért-hegy tetején álló Citadella április 5-én nyitja meg ismét kapuit a nagyközönség előtt, évek óta tartó felújítás után. A 19. századi erőd története a szabadságharc leverésétől napjainkig a magyar főváros változásainak jelképévé vált. A Magyar Országos Levéltár iratai szerint az építkezést 1850-ben Haynau kezdeményezésére indították.
Az erőd felépítése a Habsburg-hatalom demonstrációja volt Buda felett. 220 méter hosszú, 60 méter széles, falai helyenként 16 méter magasak, átlagosan 4 méter vastagok. 60 ágyú befogadására tervezték, több száz fős helyőrséggel. Az 1867-es kiegyezés után katonai jelentősége csökkent. 1899-ben a bontását is megkezdték, de szerencsére nem fejeződött be. A Gellért-hegy már a középkorban is fontos helyszín volt. Gellért püspök itt halt vértanúhalált a hagyomány szerint. A török korban palánkvár őrizte a hegyet. A 19. század elején csillagvizsgáló működött a csúcson.
A 20. században a Citadella sokszor változtatta funkcióját. Rendőrségi lakóhely, nyomortelep, majd kirándulóhely lett. A második világháborúban ismét katonai szerepet kapott, 1945-ben megrongálódott. A falak belövéseit ma is láthatjuk. 1947-ben állították fel a Szabadság-szobrot a csúcson. A Kádár-korszakban részben helyreállították, az 1960-as években műemlékké nyilvánították. Turista szálló, étterem működött benne. 1987-ben a világörökség része lett. Az elmúlt évtizedekben állapota leromlott, elzárták a közönség elől.
A 2020 őszén kezdődött felújítás átfogó megújulást hozott. Új bejáratok, átjárók nyíltak, a zöldfelület másfélszeresére nőtt. Az erődfalon belül több mint 6000 négyzetméteres közpark létesült. A nyugati rondellában A Szabadság Bástyája kiállítás kapott helyet. Új kilátóteraszok, kávézó, közösségi terek várják a látogatókat. A nyitóhétvégén ingyenes programokkal, koncertekkel, gasztronómiai kínálattal fogadják az érdeklődőket.
A Citadella története mutatja, hogyan változhatnak a történelmi terek funkciói az idők során. Az elnyomás jelképéből turisztikai célpont és közösségi tér lett. A megújulás azt jelzi: a főváros történelmi örökségét modern funkcióval egyesítve lehet megőrizni. Budapest egyik legismertebb panorámapontja ismét a budapestieké és a látogatóké.
