Kilencven éve született Csukás István, a nemzet művésze, Kossuth-díjas költő és író. 1936. április 2-án látta meg a napvilágot Kisújszálláson, ahol kovácsmester édesapja kis udvarházukban tartotta fenn a családot. Az elemi iskolás Csukás számára az olvasás megtanulása lett az első meghatározó élmény. A Petőfi Irodalmi Múzeum dokumentumai szerint maga így fogalmazott: „Amikor megismertem a betűket, más ember lettem.”
A háború utáni nehéz években zenetanári biztatásra a békéstarhosi zeneiskolába iratkozott be hegedűművésznek. Kamaszként fedezte fel magában a költészetet, ezért előbb bölcsészetre, majd a jogi egyetemre jelentkezett. 1954-ben újra a bölcsészkarra ment át, de három év után elhagyta az intézményt. Első versei ekkor már megjelentek, s irodalmi segédmunkákból élt. A Fiatal Művészek Klubjának vezetője, a Művészeti Alap munkatársa, később a Néphadsereg lap szerkesztője lett. Első verseskötete, az Elmondani adj erőt! 1962-ben látott napvilágot. Korai költészetében a nagyvárosba került vidéki fiatal értelmiségi önmagára találásáról írt megrendítő nosztalgiával.
1968 és 1971 között a Magyar Televízió munkatársaként dolgozott. Kormos István ösztönzésére fordult a gyermekirodalom felé, amely végül pályája meghatározó területévé vált. Az Egy szürke kiscsacsi után jött a Mirr-Murr, amiből Foky Ottó bábfilmet készített. A hetvenes évek közepén megjelentek nagy sikert arató ifjúsági regényei: a Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten. 1975-ben a hollywoodi televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr elnyerte Az év legjobb gyermekfilmje címet. A legendás Bagaméri fagylaltos alakjának 2013 óta szobra áll Kisújszálláson. A műből készült zenés mesejátékot 2025-ben a Magyar Színházban mutatták be Nagy Viktor rendezésében.
1978-tól a Móra Kiadónál főszerkesztőként dolgozott, majd különböző gyermeklapok szerkesztésében vett részt. A nyolcvanas évektől jelentek meg a Pom Pom mesék, A nagy ho-ho-ho-horgász történetei. Süsü, a jószívű egyfejű sárkány generációk szívébe vésődött. Rajz- és bábfilmváltozatok tették lehetővé, hogy mesefigurái széles közönséghez eljussanak. Színházi mesedarabjait sorra mutatták be budapesti színházak. Mindeközben a versírást sem hagyta abba, több kötete jelent meg. 2013-ban ismét ifjúsági regénnyel jelentkezett, a Berosált a rezeszbanda filmes feldolgozást kapott.
Csukás István öröksége a mai napig építi a fiatalság lelkét. Művei a képzelet erejét, a gyermeki csodálkozást őrzik. Süsü és Gombóc Artúr, Mirr-Murr és a Keménykalap történetei nemzedékeken át adódnak tovább. Az olvasás csodájáról szóló üzenete minden korszakban időszerű marad. Halála után is eleven irodalmi hagyatékként él tovább mindaz, amit megalkotott.
