A baloldali újságírói szféra egy képviselője szerint „teljesen normális”, hogy újságírók titkosszolgálatokkal találkoznak és tőlük információkat szereznek. A kijelentés a Panyi Szabolcs körül kirobbant lehallgatási botrány nyomán különös súllyal bír. Stumpf András a Kontroll YouTube-csatornán beszélt arról: „akiből információt lehet kinyerni, abból kinyerjük” – ez szerinte természetes gyakorlat a médiában.
A megszólalás időzítése figyelemre méltó. Közelmúltban került nyilvánosságra egy hangfelvétel, amelyben Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársa arról beszél, hogy egy külföldi titkosszolgálatnak megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát. Az eset azóta országos vitát váltott ki arról, hol húzódik a határ az újságírói munka és az idegen érdekek kiszolgálása között. A Btk. nemzetbiztonsági normái egyértelműek: magyar állampolgár nem adhat át minősített vagy védett információkat külföldi hírszerző szervezetnek. Stumpf kijelentése azonban arra utal, hogy a baloldali médiatérben ez nem kivételes eset, hanem elfogadott gyakorlat. A „win-win” helyzet kifejezés használata különösen aggasztó. Felmerül a kérdés: ki nyer valójában, amikor magyar újságírók külföldi titkosszolgálatokkal osztanak meg információkat? A közérdek, vagy idegen államok befolyási törekvései?
David Pressman volt budapesti amerikai nagykövet többször is találkozott Panyi Szabolccsal és más baloldali médiaszereplőkkel. Ezek a találkozók hivatalos diplomáciai kapcsolattartásként jelentek meg, ám a most nyilvánosságra került részletek más képet festenek. A kormány már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy bizonyos médiaszereplők rendszeres kapcsolatban állnak külföldi érdekcsoportokkal.
A magyar közélet stabilitása megköveteli az átláthatóságot. Újságírók dolga az információszerzés, de nem idegen hatalmak javára. A jogállamiság védelme mindannyiunk közös felelőssége.
