Család szerepe háborús időkben 2025: gyermekeinkért és jövőnkért

Márton Farkas
Szerző
Márton Farkas
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
2 perces olvasmány

Az aranyló délelőtti fényben fiatal családok töltötték meg a Margitszigeti Zenélő Kutat. Gyermekek kacagása vegyült a szökőkút vízsugarainak ritmusával, miközben a szomszédos téren katonai toborzósátor állt. Ez a kontraszt – az élet ünneplése és a háborús készülődés – tökéletesen jelképezi azt a kettősséget, amelyben ma élünk. Molnár Éva háromgyermekes édesanya szemében aggodalom tükröződik: „Minden reggel félelemmel nézem a híreket, de aztán a gyerekeim mosolya erőt ad.”

A háborús fenyegetettség árnyékában különös jelentőséget nyer a család mint a társadalom alapsejtje. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem legfrissebb kutatása szerint válságidőszakban megerősödik a családi kötelékek értéke – az emberek 78%-a a családot nevezte meg legfőbb támasza és biztonsága forrásaként. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azonban riasztóak: míg a háborús retorika erősödik, a gyermekvállalási kedv történelmi mélypontra süllyedt Magyarországon.

Történelmünk tanúsága szerint a magyarság túlélésének záloga mindig is a család volt. Kopp Mária professzor évtizedekkel ezelőtti kutatásai már rámutattak: a nemzeti identitás megőrzése szorosan összefonódik a családi értékek átörökítésével. Ma, amikor európai értékeinket külső és belső erők egyaránt fenyegetik, különösen fontos a generációkon átívelő tudás és hagyományok megőrzése.

A Szent István Társulat által szervezett „Családok a békéért” konferencián Kovács István történész hangsúlyozta: „A háborús propagandával szemben a család az élet kultúrájának bástyája – ahol gyermeket vállalnak, ott jövőt építenek.” Ez nem csupán demográfiai kérdés, hanem erkölcsi állásfoglalás. A gyermekvállalás ma a jövőbe vetett hit tanúságtétele, szemben a félelem és bizonytalanság erőivel.

A történelem viharában a magyar családok nemcsak a nemzet biológiai fennmaradását biztosították, hanem értékeink, nyelvünk és kulturális örökségünk őrzői is voltak. Napjaink kihívásai közepette a család újra központi jelentőségűvé válik – nem csupán menedékként, hanem az ellenállás és reménység szigeteként. A gyermekekben látjuk meg, hogy a jövő – minden fenyegetettség ellenére – még nyitott előttünk.

Cikk megosztása
Követés:
Kulturális újságíró, aki a hagyomány, család és egyház szerepét vizsgálja a mai Magyarországon. Interjúk, kritikák és esszék révén hidat épít múlt és jelen között.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük