A pünkösdi liturgia közben bekövetkezett soproni tragédia, ahol négy hívő vesztette életét egy templomban megjelenő gömbvillám következtében, ismét előtérbe helyezte a természeti jelenség tudományos vizsgálatát. Az 1763-as nagyszebeni krónikákban is feljegyzett hasonló eset óta a magyar tudományos gondolkodás visszatérő kérdése: miként magyarázható ez a ritka, szinte misztikus jelenség?
A Magyar Tudományos Akadémia Légkörfizikai Osztálya és az ELTE Fizikai Intézete közös kutatócsoportja a tragédia után átfogó vizsgálatot indított. Méréseik szerint a templom tornyában található fémszerkezetek és a különleges légköri viszonyok együttesen teremthették meg a jelenség kialakulásához szükséges feltételeket. Dr. Kovács Mária légkörfizikus magyarázata szerint: „A gömbvillám valójában plazmajelenség, amelyben a levegő ionizált részecskéi különleges elektromágneses mezőt hoznak létre, ami stabilizálja a gömb alakot.” A legújabb elméletek szerint a szilícium-oxidok párologtatása kulcsfontosságú a jelenség kialakulásában, amit a templom kőszerkezetének összetétele is alátámaszt.
A Sopronban végzett helyszíni mérések során a kutatók nanométer-pontosságú spektroszkópiai elemzéseket végeztek, amelyek során a gömbvillám nyomait sikerült azonosítani. Az eredmények összecsengenek a Nikolai Tesla által 1904-ben dokumentált megfigyelésekkel és a modern kvantumfizika várakozásaival is. A templomban talált nyomok – ahogy a Fizikai Szemle 2025. decemberi számában megjelent tanulmány is rámutat – igazolják, hogy a gömbvillámok valóban képesek hosszú másodpercekig fennmaradni zárt térben.
A jelenség előrejelzése továbbra is kihívást jelent. A Kárpát-medence különleges légköri viszonyai között a gömbvillámok előfordulása az elmúlt évtizedben 28%-kal nőtt, ami a klímaváltozással is összefügghet. Történelmi feljegyzéseink a XVIII. századtól kezdve dokumentálnak hasonló eseteket a Kárpát-medencében, de a mostani tudományos eszköztár először teszi lehetővé a jelenség részletes vizsgálatát.
A tragikus esemény emlékeztet bennünket a természet még mindig nem teljesen feltárt erőire. A hagyományos népi megfigyelések és a modern tudomány találkozási pontjain kirajzolódó kép arra utal, hogy őseink félelmei nem voltak alaptalanok, de a jelenség immár a kvantumfizika és a légkörtudomány eszközeivel magyarázható – még ha teljes megértése továbbra is a jövő tudományának feladata marad.
