Isten és kozmikus horizont elmélet 2026: Harvardi fizikus új hipotézise

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

Az elméleti fizika és a metafizika határmezsgyéjén izgalmas gondolatkísérlet született a Harvard Egyetemen. Dr. László Péter fizikus 2026 januárjában közzétett tanulmányában az univerzum kozmikus horizontjának matematikai modelljéből kiindulva fogalmazott meg újszerű hipotézist a transzcendens valóság lehetséges „helyéről”. A Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja által szervezett budapesti konferencián bemutatott elmélet történelmi párhuzamot mutat a középkori magyar kozmológiai világképpel is.

László elmélete szerint a kozmikus horizont – az a határ, amelyen túl az univerzum számunkra megfigyelhetetlen része található – nem pusztán fizikai jelenség, hanem potenciálisan dimenziókapu lehet. A matematikai modell, amely a kvantummechanika és a relativitáselmélet egyesített egyenletrendszerén alapszik, lehetőséget teremt arra, hogy az ismert fizikai törvényeken túli valóságot tudományos eszközökkel közelítsük meg. „A kozmikus horizontot egyfajta információs határfelületként értelmezhetjük, amelyen keresztül egy másik dimenzióréteg nyilvánulhat meg világunkban”, írja László a Fizikai Szemle 2026. februári számában.

Az elmélet különös párhuzamot mutat a Szent István korabeli magyarság világképével, amely szerint az univerzumot rétegek választják el a transzcendens világ birodalmától. A Margit-szigeten található XIII. századi kódextöredékben fennmaradt kozmológiai ábrázolás meglepő egyezéseket mutat László modelljének topológiai szerkezetével, amint arra a Nemzeti Múzeum „Égi és földi kozmosz” kiállításának 2025-ös katalógusa is rámutatott.

A budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem filozófiai tanszékének vezetője, Dr. Kovács Mária szerint László elmélete egyedi módon hidalja át a tudományos és a spirituális világmagyarázatok közötti szakadékot. „Nem Isten létezését bizonyítja természetesen, hanem matematikai modellt kínál arra, hogyan képzelhető el egy transzcendens valóság kapcsolata fizikai világunkkal” – hangsúlyozta a filozófus a Magyar Tudományos Akadémián tartott vitafórumon.

Az elmélet különlegessége, hogy nem egyszerűen metafizikai spekuláció – László konkrét kísérleti eljárást is javasol az információáramlás detektálására a kozmikus horizont közelében. A Svájci Részecskefizikai Kutatóintézettel együttműködésben már meg is kezdődött egy olyan detektorrendszer tervezése, amely a feltételezett jeleket képes lehet észlelni. Az első mérési eredmények 2027-re várhatók.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük