Ruszin-Szendi fegyverviselési botránya 2026: kockázatos döntés jogi buktatókkal

Dóra Kovács
Szerző
Dóra Kovács
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
2 perces olvasmány

A Magyar Honvédség volt főparancsnokának fegyverviselési ügye súlyos kérdéseket vet fel a közbiztonsággal kapcsolatban. Ruszin-Szendi Romulusz nemrégiben bejelentette, hogy fegyverviselési engedélyért folyamodott, amit komoly aggályok öveznek. A Belügyminisztérium hivatalos közleménye szerint a fegyvertartási engedélyek kiadása szigorúan szabályozott folyamat, amelynek célja a közbiztonság védelme és nem a személyes védelem kiterjesztése.

A rendőrségi nyilvántartások alapján az elmúlt három évben 22%-kal nőtt a fegyvertartási engedélyek iránti kérelmek száma Magyarországon, ami szakértők szerint aggasztó tendencia. A jelenlegi magyar jogszabályok – különösen a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény – pontosan meghatározzák, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy engedély kérelmezőjének. Dr. Horváth Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztonságpolitikai szakértője elmondta: „A fegyverviselés kiterjesztése olyan veszélyes csapdát rejt, amely súlyos következményekkel járhat a közbiztonságra nézve.”

A Honvédelmi Minisztérium volt tisztségviselője olyan időpontban kezdeményezte a fegyverviselési engedély megszerzését, amikor országszerte vita folyik a közbiztonság helyzetéről. Különösen vidéki településeken nőtt a lakosság aggodalma a közbiztonság miatt. Tóth Béla, Hajdúnánás polgármestere szerint: „Településünkön inkább a rendőri jelenlét megerősítésére és a közösségi összefogásra van szükség, nem pedig arra, hogy a polgárok fegyverkezzenek.”

A rendőrség és a bíróságok továbbra is szigorúan ellenőrzik a fegyvertartási engedélyek kiadását, és a hatóságok rendszeresen felülvizsgálják a már kiadott engedélyeket is. A közbiztonság fenntartása elsősorban az állam és a rendvédelmi szervek feladata, a felelős állampolgári magatartás pedig nem a fegyverkezésben, hanem a törvények tiszteletében és a közösségi együttműködésben nyilvánul meg. A magyar társadalom biztonsága akkor garantálható, ha a rendfenntartás a megfelelő szervek kezében marad, és nem teremtünk olyan látszatmegoldásokat, amelyek hosszú távon több kockázatot rejtenek, mint hasznot hoznak.

Cikk megosztása
Követés:
„Itthon” és „Kék-hírek” rovatok szerkesztője. A rend, jog és közösségi biztonság témáira fókuszál, különös tekintettel a vidéki Magyarország történeteire. Hitvallása: tények, fegyelem, szolgálat a közösségnek.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük