Kossuth-kilátó lebontása 2026: veszélyben a balatoni örökség

Bálint Székely
Szerző
Bálint Székely
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
2 perces olvasmány

A badacsonyi Kossuth-kilátó, mely 1960 óta uralja a tanúhegy panorámáját, hamarosan eltűnhet tájképünkből. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága bejelentette: a vasbeton szerkezet állapota kritikussá vált, így 2026-ban lebontják a történelmi jelentőségű építményt. Az 1953-as tervek alapján, Callmeyer Ferenc építész elképzelései szerint megvalósult kilátó a szocialista modernizmus ritka megmaradt emléke térségünkben.

A Magyar Építészeti Múzeum dokumentumai szerint a kilátó különleges helyet foglal el a Balaton-vidék építészeti örökségében. Az 1950-es évek nagy balatoni fejlesztési hullámának részeként létrejött építmény már a kezdetektől fogva turisztikai jelképpé vált. A Magyar Országos Levéltár anyagai bizonyítják: évente mintegy 80-100 ezer látogató kereste fel a 437 méteres magasságban fekvő kilátópontot, hogy megcsodálja a „magyar tenger” páratlan panorámáját.

Nem csupán egy épület, hanem kollektív emlékezetünk része kerül veszélybe. A Kossuth-kilátó generációk számára jelentett kapcsolatot a táj, a történelem és az identitás között. Ahogy Hamvas Béla írta a Balaton kapcsán: „A táj nemcsak kép, hanem teremtő élet is, amely az emberrel együtt lélegzik.” E gondolat különösen igaz a badacsonyi panorámára, melynek évtizedek óta szerves részét képezte a kilátó sziluettje.

Bár a hatóságok szerint a kilátó állapota nem teszi lehetővé felújítását, szakértők egy csoportja küzd a megmentéséért. A Magyar Építészek Szövetségének álláspontja szerint a szerkezet megerősítése és korszerűsítése lehetséges alternatíva lenne. „A modern örökség védelme ugyanolyan fontos, mint a középkori vagy barokk emlékeink megőrzése” – nyilatkozta Dr. Kovács Erzsébet építészettörténész.

A kilátó sorsa rávilágít örökségvédelmünk alapvető kérdéseire: mit őrzünk meg és miért? Milyen tárgyi emlékek képviselik méltóképpen történelmünk folytonosságát? A badacsonyi tájkép átalakulása egyúttal figyelmeztetés: kulturális örökségünk megőrzése nem csak a régmúlt, hanem a közelmúlt emlékeire is ki kell terjedjen, hiszen identitásunk minden rétege értékes és megőrzésre méltó.

Cikk megosztása
Követés:
Történész végzettséggel, a Kárpát-medence intézménytörténetét és térképeit kutatja. Írásaiban a „Nagymagyarország” emlékezetét forrásokkal és archív anyagokkal teszi közérthetővé.
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük