A Gallipoli-félsziget partjainál folytatott tervszerű régészeti kutatások során 2026 januárjában egy kivételesen jó állapotban megőrződött római kereskedőhajó maradványait fedezték fel olasz és magyar régészek. A Kr. u. 2. századból származó roncs különleges betekintést nyújt a Római Birodalom kereskedelmi útvonalaiba és árucseréjébe. A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Intézetének munkatársai dokumentációi szerint a feltárás a tenger szokatlanul alacsony vízállásának köszönhetően vált lehetségessé.
A hajóroncs mintegy 22 méter hosszú és közel 8 méter széles, rakománya pedig valódi időkapszulának bizonyult. Több mint száz amfora került elő épségben, melyek egykor bort, olívaolajat és garumot (halszószt) tartalmaztak. Dr. Varga Katalin, a magyar kutatócsoport vezetője elmondta: „Ez a lelet jelentőségében felülmúlja az elmúlt évtized tengeri régészeti felfedezéseit, hiszen az amforák pecsétjei egyértelműen azonosítják a kereskedőház tulajdonosát, egy bizonyos Lucius Cornelius Fabianust, akinek tevékenységéről eddig csak töredékes információink voltak.”
A rakomány különlegességét tovább növeli, hogy számos bronzszobrot, finoman megmunkált üvegtárgyat és egy teljesen ép navigációs eszközt is találtak a roncsban. A hajó pontos útvonala Alexandria és Róma között vezethetett, ám a Gallipoli-félsziget közelében, feltehetően egy váratlan vihar következtében süllyedt el. A hajótesten talált felirat a Classis Ravennas (ravennai flotta) egyik kikötőjére utal, ami megerősíti a mediterrán kereskedelmi hálózatok összetettségét.
A lelet feltárása és konzerválása nemzetközi együttműködésben folytatódik, melyben a Debreceni Egyetem Régészeti Tanszéke is részt vesz. Dr. Paolo Martinelli, az olasz kutatócsoport vezetője hangsúlyozta: „A Kárpát-medencei szakértők víz alatti dokumentációs módszerei nélkülözhetetlenek a roncs megfelelő feltárásához.” A tervek szerint a legértékesebb leleteket 2027-ben Budapesten is bemutatják majd, kiemelve a római kori tengeri kereskedelem kulturális és gazdasági jelentőségét, amely közvetve a pannóniai területek fejlődésére is hatással volt.
A Gallipoli partjainál felfedezett hajóroncs nemcsak régészeti szenzáció, hanem értékes történelmi dokumentum is, amely új perspektívából világítja meg a Római Birodalom gazdasági és kulturális örökségét. Ez az örökség Európa, így Magyarország történelmi fejlődésére is alapvető hatást gyakorolt, hiszen a római kereskedelmi hálózatok a Kárpát-medencét is bekapcsolták az ókori világ vérkeringésébe.
