Az 1908-ban felfedezett Toxoplasma gondii egysejtű élősködő 2026-ra a világ népességének közel 30%-át fertőzte meg, derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának legfrissebb felméréséből. A parazita, amely elsősorban macskák ürülékével terjed, korábban ártalmatlannak vélt „néma lakója” volt az emberi agynak. A Szegedi Tudományegyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem kutatócsoportjának 2025-ben kezdődött közös vizsgálata azonban aggasztó összefüggéseket tárt fel.
A Magyar Országos Levéltár Orvostudományi Gyűjteményében fellelhető korábbi járványtani adatokkal összevetve a jelenlegi fertőzöttségi mintázatot, a kutatók kimutatták, hogy a parazita az elmúlt évtizedben jelentősen módosította viselkedését az emberi gazdaszervezetben. „A Toxoplasma gondii újabb törzsei képesek befolyásolni a dopamin- és szerotonin-háztartást, amely korábban nem tapasztalt mértékben hat az emberi viselkedésre és döntéshozatalra,” nyilatkozta Dr. Kovács Eszter neurobiológus, a kutatás vezetője.
A történeti adatok és a modern vizsgálati módszerek együttes alkalmazása rávilágított, hogy a Kárpát-medencében a fertőzöttség mértéke alacsonyabb az európai átlagnál, köszönhetően a régióban hagyományosan alkalmazott állattartási módszereknek. A kutatócsoport a Pécsi Tudományegyetem genetikai laborjával együttműködve kimutatta, hogy a toxoplazmózis krónikussá válása után a parazita képes befolyásolni a gazda kockázatvállalási hajlandóságát és akár a társas kapcsolatokhoz való viszonyulását is.
Az emberiség történelmében számos járvány befolyásolta a társadalmak fejlődését, ám a Toxoplasma egyedülálló abban, hogy észrevétlenül, tünetmentesen fertőz, miközben alapvető személyiségjegyeket módosíthat. A hagyományos higiéniai óvintézkedések és a macskákkal való érintkezés utáni alapos kézmosás továbbra is a leghatékonyabb védekezés – egyelőre. A kutatók szerint a Toxoplasma evolúciós alkalmazkodóképessége figyelmeztető jel: történelmi léptékben az ember és paraziták közötti „fegyverkezési verseny” újabb fejezetét éljük.
