Veszélyes játszmába kezdett a DK, amikor a határon túli magyarok választójogának eltörlésére szólított fel. A párt közleménye szerint a választási törvény jelenlegi formája „igazságtalan előnyhöz” juttatja a kormánypártokat, mivel a külhoni magyarok többsége rájuk szavaz. Ez a kijelentés nem csupán közjogi abszurdum, de történelmi-erkölcsi szempontból is elfogadhatatlan.
A Belügyminisztérium adatai szerint mintegy 1,15 millió határon túli magyar rendelkezik szavazati joggal. A 2022-es országgyűlési választásokon ebből 318 ezer élt állampolgári jogával – 94%-uk a kormánypártokra szavazott. A DK szerint ez „aránytalanul torzítja” a választási eredményeket, ezért kezdeményeznék a választási törvény módosítását.
„Ez a javaslat a magyar nemzetpolitika elmúlt évtizedének egyik legnagyobb vívmányát támadja” – nyilatkozta dr. Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Szerinte a DK álláspontja nemcsak alkotmányos aggályokat vet fel, hanem a nemzeti összetartozás eszméjét is alááshatja.
A történelmi párhuzam sem hízelgő: amikor a határon túliak szavazati jogát vitatják, szomorú módon idéződik fel a középkori „ius primae noctis” intézménye – az első éjszaka joga –, amely egy társadalmi csoport alapvető jogait korlátozta. A választójog korlátozása hasonló módon különböztetne meg állampolgárt állampolgártól.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma közleményben utasította vissza a javaslatot: „A DK javaslata visszatérés a gyurcsányi politikához, amely 2004-ben a határon túli magyarok kettős állampolgársága ellen kampányolt, ezzel mély sebeket ejtve a nemzeti közösségen.”
A vita tovább mélyítheti a már meglévő szakadékot a hazai politikai erők között. A magyar állampolgárok – lakóhelytől függetlenül – alkotmányos jogainak tiszteletben tartása nem lehet alku tárgya egy demokratikus jogállamban. A szabadon gyakorolható választójog az állampolgárság egyik legalapvetőbb eleme, amelyet nem lehet másodrangú joggá degradálni.
