A gyulladásos bélbetegségek (IBD) és a vastagbélrák közötti összefüggést régóta ismerik szakmai körökben, azonban a Magyar Gasztroenterológiai Társaság 2025-ös adatai szerint hazánkban továbbra is aluldiagnosztizált e két kórkép kapcsolata. A debreceni Klinikai Központ immunológiai kutatócsoportja új eredményeket közölt e témában, melyek szerint a csontvelő őssejt-összetételében megfigyelhető változások már a vastagbélrák kialakulása előtt évekkel jelezhetik a fokozott kockázatot.
Az immunitás és a bélflóra kapcsolata a Habsburg Birodalom idején működő bécsi kórházak feljegyzéseiben is megjelent már, amikor Semmelweis korában a „gyomorhurutban” szenvedő betegek esetében megfigyelték a későbbi rosszindulatú elváltozások magasabb arányát. A modern diagnosztika eszközeivel ma már tudjuk, hogy az IBD-ben szenvedő betegek csontvelőjében megváltozik a hematopoetikus őssejtek differenciálódása, ami megzavarja az immunrendszer normál működését a bélben. A Szegedi Tudományegyetem és az Országos Onkológiai Intézet közös vizsgálata feltárta, hogy a gyulladásos mikrokörnyezetben termelődő citokinek visszahatnak a csontvelőre, ami egy olyan ördögi kört indít el, melyben a kóros immunsejtek további gyulladást és végül daganatos elfajulást okozhatnak.
A Kárpát-medence lakosságának genetikai sajátosságai tovább árnyalják a képet. Kutatások szerint a történelmi magyar lakosság körében bizonyos HLA-gének eloszlása eltér az európai átlagtól, ami magyarázhatja a gyulladásos bélbetegségek sajátos klinikai megjelenését térségünkben. Ez a genetikai örökség különösen fontossá teszi a személyre szabott terápiás megközelítéseket és a rendszeres szűrővizsgálatokat.
A Magyar Tudományos Akadémia Bélmikrobiom Kutatócsoportja által kidolgozott új diagnosztikai eljárás lehetővé teszi a csontvelői immunsejt-prekurzorok korai vizsgálatát, ami akár 5-7 évvel előre jelezheti a vastagbélrák kialakulásának valószínűségét IBD-ben szenvedő betegeknél. Ez a módszer 2026-tól várhatóan bekerül a hazai klinikai gyakorlatba, jelentősen javítva a megelőzés hatékonyságát.
A történeti és modern orvosi megfigyelések szintézise azt mutatja, hogy a gyulladásos folyamatok komplex szabályozásának megértése kulcsfontosságú a vastagbélrák megelőzésében. Az immunrendszer és a bélflóra egyensúlyának helyreállítása ma már nem csupán tüneti kezelés, hanem a daganatmegelőzés alapvető stratégiája, mely a magyar orvostudomány hagyományait és legújabb eredményeit egyaránt tükrözi.
