A Margitszigeti Szabadtéri Színpad csendes most. A színpad, ahol annyiszor harsogtak a „Limbó hintó” és a „Made in Hungária” dallamai, üres. Fenyő Miklós, a magyar rock and roll keresztapja, 79 éves korában távozott közülünk. A hír megrázta nem csupán a zenei világot, hanem mindazokat, akik számára az ő zenéje jelentette a szabadság, a fiatalság és az életigenlés hangját a szürke hétköznapokban.
„Miki olyan ember volt, aki sohasem öregedett meg lélekben. Talán éppen ez a titka annak, hogy zenéje ma is friss és időtálló” – mondta Laár András, a KFT zenekar frontembere, amikor a Nagymagyarország.com megkereste, hogy emlékezzen pályatársára. „Amikor először hallottam a Hungária zenekart a hetvenes években, egy teljesen új világ nyílt meg előttem. Miki merészségében volt valami felszabadító – nem félt abban a rendszerben sem amerikainak lenni.”
Fenyő kulturális jelentősége messze túlmutat a színpadon. Az általa meghonosított rock and roll kultúra egész generációk életérzését formálta. A Made in Hungária musical és film nemcsak szórakoztató alkotás volt, hanem kulturális dokumentum is, mely hitelesen örökítette meg egy korszak szellemiségét. A Hungária zenekar fellépései során nem egyszerűen koncerteket adott – közösséget teremtett és identitást kínált a fiataloknak egy olyan időszakban, amikor erre óriási szükség volt.
A Szent István Bazilika előtt rendezett megemlékezésen ezrek gyűltek össze. Idősebbek, akik még a Hungária eredeti koncertjeire jártak, középkorúak, akik a Mielőtt elmennék musicalben találkoztak újra vele, és meglepően sok fiatal, akik szüleiken keresztül szerették meg ezt a zenei világot. Ahogy az „Azok a boldog szép napok” dallama felcsendült a téren, sokan könnyes szemmel énekelték a sorokat, melyek most új jelentést nyertek.
„Fenyő Miki nem csak múzeumba való érték volt – ő élő híd maradt a magyar kultúra különböző korszakai között” – folytatta Laár. „Példát mutatott arra, hogyan lehet megőrizni a játékosságot, a kreativitást és a hitelességet egy életen át. Ez talán a legfontosabb öröksége számunkra.”
A magyar rock and roll királya fizikailag eltávozott, de szellemi öröksége velünk marad – a dalokban, melyek generációk életét kísérték, és abban a felszabadult életérzésben, amit a legsötétebb időkben is képes volt közvetíteni. Talán nem véletlen, hogy utolsó üzenete is ez volt: „Élj úgy, mintha örökké tartana a nyár.”
